majsa írta::
Ma reggel nem volt egy döglesztő hőség(gondolom,nem 10 ókor indultál)!

Minden ellenkező híreszteléssel szemben....
10C-alatt a gépet üzemihőfok elérésig, alapon járatni kell (jobb időben csak indítóz és go..)!

Nekem bevált!

Akkor lehet hogy mésem írtam hülyeséget?

Reggel 10C-alatt!
Délben 10C-fölött!

Arpi írta::
Megerkeztem a munkahelyemre, leraktam a mocit, delben elindultam ebedelni, akkor meg, miutan vegeztem az ebeddel, es ujra felultem, onnantol oke volt, rejtelyes. :-)

Nem rejtélyes!!!
Reggel nem járattad üzemihőfokra a gépet!
Szépen harapdtálta be a nagy airbox-ba a friss reggeli hideg levegőt, és nem tudta fölépíteni magát a rendszer!
Délben (volt min.25C) finom meleg levegőt szippantott be a gépezet, és nem kellet a járatás!

Ennyi!!!

Szerintem.

Majsa, hányperc járatást jelent az "üzemi hőfok"?
Szerinted az nem elég hogy kiállok a garázsból, és amíg bemegyek a bukómért jár a moci? kb 2 perc..

Én úgy hallottam, - és ez autóknál is igaz - hogy hidegben járatni csak addig amíg idézem "megtöri az olajat" - (műszaki nyelven az olaj kb. szobahőmérsékletű lesz) utána óvatos forgatás mellett az üzemi (70 oC-tól) hőmérsékletig. Aztán mehet az ereszd el a hajam...

Egy korszerű ( esetünkben beszélhetünk erről ) befecskendező rendszer meg kell hogy birkózzon a hideg levegő problémájával. Többféle módszer létezik, de a legtöbb rendszer a beszívott levegő mennyisége (tömege) mellett megméri a hőmérsékletét is. A vezérlő egységben az összes létező üzemállatpotra, fordulatszám-terhelés-hőmérséklet függvényében létezik egy optimális benzin-levegő keverési arány. A levegő tömegét-hőfokát ugye tudjuk, ehhez jön a megfelelő fordulat-terhelés arányában az optimális benzimnennyiség. ( Egy kiló benzinhez 14,7 kiló levegő, ezt nevezzük egyébként lambda 1-nek. )Ami közel azonos üzemanyagnyomás mellett a befecskendezőszelep nyitvatartási idejével arányosan változik. Valamint létezik mégegy jellegmező, ( nevezik jelleggörbe-seregnek is) ami ugyanúgy el van tárolva, mint a keverési arányszámok, de ez a másik az optimális gyújtási időpontot tárolja mindnféle terhelési-fordulat,és hőmérsékletviszonyok között. Elvileg nem lehetne probléma. Viszont a legtöbb rendszer ma már adaptív. Megtanulja, (akár a vezetési stílusodat is, mekkora gázt adsz, meddig forgatod el, MILYEN MELEG VAN!stb. ) és a megszokott értékekre optimalizálja a beállításokat. Előfordul, hogy ilyenkor, amikor hírtelen jelentősen változik a környezeti hőmérséklet, a vezérlőegység a pontos bemenőjelekellenére is a elmúlt hetek összegyülemlett, és letárolt értékeivel korrigál. Ami különféle apró, keverékképzési problémákhoz vezethet. ( hidegindítási problémák, gázreakciók változása, ilyesmik. ) Bizonyos márkáknál ismerünk eljárásokat, amikkel "leüríthetjük" a már nem kivánatos, de a vezérlőegységből csak hosszabb idő után törlődő korrekciós értékeket. Valami hasonló az is, amit Majsa osztott meg velünk.

A wiskys is az emberem! Az a "leürítés" a gs-nél is működik, 10 perc akkulekötéssel! Aztán a már sokszor említett gáz2xfullra-indít-ventillátorravár...

Kinn a pádis fennsíkon 25C-ről mentünk fel 1600m fölé 2C-ra. Észre sem lehetett venni! Imádom a GS-emet, az összes elektronikájával együtt!

hahó!

hol kell megnézni a gs-en a motorolaj szintet? az áltankra rá van írva, hogy regulárisan ellenőrizzem, de a kupakban nincs pálca, figyelőablakot meg nem találok.

Szemből nézzed a kormány nyak mellett,ott van a kis ablak ,ahol látnod kell az olajat.

Megvan kösz!

Erdemes megosztani a szivasokat, mindig tanul az ember , koszi mindenkinek. Amugy ezt a cpu torlest mikor erdemes, rendszeresen, vagy csak mikor igy jar az ember?

inkább "csak mikor"...
Arpi írta::
Erdemes megosztani a szivasokat, mindig tanul az ember , koszi mindenkinek. Amugy ezt a cpu torlest mikor erdemes, rendszeresen, vagy csak mikor igy jar az ember?

Úgy gondolom, hogy a fórum fennálása óta a legszakmaibb hozzászólást olvashattuk a whisky-s tól (de,tényleg nem akartam nyalizni)!
Újra gondoltam a hideg-leállási dolgot.
És arra jutottam, hogy nem a levegő hőmérsékletével lesz a gond(hiszen kontrolálva van).

Hanem a páratartalommal!!!
Tapasztalatom: 10C alatt a kémények"füstölnek"(tolják a vízgőzt).
Ha az emelt a.járati fordulatszámról(1900) alapon járatom a normálra(1600),megszűnik a gőzölgés! Gond nélkül teljesít a gép.
Ha, nem járatom, akkor csattanó hang(asszem dekompresszor)kíséretében gyakori leállások alapjáratnál.

Nekem szerencsére a karbissal nincs ilyen gondom. Patentul idnul hidegen + melegen is, és nem fullad le.

Majsa! Köszi! Kedves vagy!
DE! 10 illetve hát olyan 6 fok alatt Te is tolod a vízgőzt. Nem a páratartalom a megoldás. Egy három komponensre ható ( népszerűbben háromutas ) katalizátorban miközben végbemegy a vegyi folyamat (aminek a vége egy nagyságrenddel kevesebb károsanyag) a vízgőz nem más, min egy szűkséges melléktermék.
Mert nézzük csak mi történik odabenn: A nitrogénoxid vegyületek (NOx) nitrogénné redukálódnak, (eközben oxigén szabadul fel) A CO ( szénmonoxid) CO2-vé ( széndioxid) oxidálódik, felhasználva az NOxvegyületek redukciója közben felszabaduló oxigént. Mi van még? CH. Elégetlen szénhidrogének. (Kenőolaj, és üzemanyag-maradványok.) Szóval a CH vegyületek CO2-dá, és H2O-vá alakulnak. A H2O pedig mint tudjuk : Víz. Megérkeztünk.

Úgy szeretek szakmázni

Meg eleve a benzin elégése során is keletkezik víz, nem szükséges hozzá katalizátor.

Nem is asztat akartm Én kihozni a dologból, hogy miért gőzől a kipuff....
hanem, hogy az automata szívató a +levegő beszívása mellett + párát(H2O) is beszív, és a hengerben vízgőz okozta túlnyomás keletkezik, amit alapjáraton levezényel a gép. Terhelés alatt viszont gondot okoz nekije!
Asszem!

A párától csak jobban megy egy motor. Mert pára = Víz. Víz = 2 rész hidrogén, 1 rész oxigén. A hidrogén ég, az oxigén meg táplálja az égést. Tiszta királyság. Régebben a versenysportban használtak vaízbefecskedezést teljesítménynövelés céljából.

Feladom!
Villányban megbeszéljük!

TALÁLKOZZUNK!!

Te, rw, szerintem a víz nem bomlik fel oxigénre meg hidrogénre, mert ez esetben megvalósulna a fúzió.. és akkor minek a benzinmotor.
A vízbefecskendezés valóban a nagyteljesítményű versenymotorok tartozéka de úgy tudom hogy a hűtés miatt. Lásd porsche, 1500 ccm - 1500 lóerő!

Amúgy Robbie Wiliams-nek van igaza. A H2O szétesik a meleg miatt és a felszabaduló 2H és O pedig ahogy rw leírta műkszik. Egyszer-kétszer volt szerencsém egy atomtuning STI imprezát hajtani, amiben benne volt a vízbespricc is! (Mielőtt félremegy: NEM a gyárilag alapfelszereltségként benne lévő turbólevegő hűtő (intercooler) hűtővizének spriccelésére gondoltam!) Valami MOTEC-es cucc volt az elektronikával együtt! Félelmetes volt!
Jano írta::
Te, rw, szerintem a víz nem bomlik fel oxigénre meg hidrogénre, mert ez esetben megvalósulna a fúzió.. és akkor minek a benzinmotor.
A vízbefecskendezés valóban a nagyteljesítményű versenymotorok tartozéka de úgy tudom hogy a hűtés miatt. Lásd porsche, 1500 ccm - 1500 lóerő!

Az a baj, hogy mi itt elméletezgetünk, de ettől sem Wesen, sem Árpi mocija nem javul meg.