Eddig ugy tudtam - valahol itt a forumon is irva vagyon - hogy a rotax blokk hengerfejet azert fejlesztette a BMW ketgyertyasra hogy csokkenjen a karosanyag kibocsatas. Ezzel egyidoben modosult a katalizator is. Az ujakon a bal kipuffban csak egy kis pocs van. 2007 tol az sincs. Zárt a bal oldala a dobnak.
Szerintem az hogy milyen egyenletesen jar egy egyhengeres motor nem vitatema. Alapjarat csak azert van rajta hogy ne kelljen ujrainditgatni. Nem a fo profilja az egyhelyben jaras. Gazon menjen szepen az a lenyeg.
Az iridium Meg a tobbpolusu tobbagu gyertya asszondjak azert Jobb mert nagyobb furdulaton is jo szikrakepet ad. (valszeg nem ez a tudomanyos kifejezes. Majd rw lektoralja. )


Kókusz írta:
Maci, látom érdekel a gyertya műszaki oldalról. Mások, akiket nem érdekel, ne olvassák el az alábbiakat.

Igenis van tuning/fogyasztás/egyenletes járás vonzata. Nem véletlen, hogy a BMW visszarakta a második gyertyát 2004-től. Az egy gyertya nem jött be annyira. És ha csak egy gyertya van, az sem mindegy hogy milyen. Pl. ha már iridiumos van benne, amiben mindenképpen van ellenállás, akkor jobb lecserélni a gyertyapipát olyanra, amiben meg nincs, vagy csak kicsi, mert a dupla ellenállás már rontja a szikrát. A gyertya felépítése is számít, mennyire árnyékolják le az elektródák a teret maguk körül, ezzel rontva a benzin-levegő keverék begyulladását, illetve elvezetve a hőt a begyulladó keveréktől, így az égés lassabban tud terjedni a nagy hengerben. Az iridiumosnak pl. vékony az elektródja és a testelektródja is le van csapva két oldalról, hogy ez az árnyékoló és hőelvonó hatás kisebb legyen. Vannak gyertyatípusok, amik jobban belógnak a hengerbe (csak vigyázat, nehogy beleütközzön a dugattyú) így szintén gyorsabb és tökéletesebb az égés.
Lehet, hogy mindez már elhangzott akorábbiakban, akkor elnézést.

Jano írta:
Az iridium Meg a tobbpolusu tobbagu gyertya asszondjak azert Jobb mert nagyobb furdulaton is jo szikrakepet ad. (valszeg nem ez a tudomanyos kifejezes. Majd rw lektoralja. )

Tulképpen ugyanazt közelítjük meg két oldalról. Nagy fordulaton igen lényeges az, hogy az égés minél gyorsabban szétterjedjen és tökéletes legyegy a hengerben, mert nincs rá sok idő. A jó szikra, tökéletes égés természetesen hatással van a károsanyagkibocsátásra és a fogyasztásra is.

na még egy dolog amit tul misztifikáltok........

Jah ez kb olyan mint arról vitatkozni, hogy melyik crossbukó a csöndesebb ... szélzaj van ... KUSS

Jano írta:
Eddig ugy tudtam - valahol itt a forumon is irva vagyon - hogy a rotax blokk hengerfejet azert fejlesztette a BMW ketgyertyasra hogy csokkenjen a karosanyag kibocsatas. Ezzel egyidoben modosult a katalizator is. Az ujakon a bal kipuffban csak egy kis pocs van. 2007 tol az sincs. Zárt a bal oldala a dobnak.
Szerintem az hogy milyen egyenletesen jar egy egyhengeres motor nem vitatema. Alapjarat csak azert van rajta hogy ne kelljen ujrainditgatni. Nem a fo profilja az egyhelyben jaras. Gazon menjen szepen az a lenyeg.
Az iridium Meg a tobbpolusu tobbagu gyertya asszondjak azert Jobb mert nagyobb furdulaton is jo szikrakepet ad. (valszeg nem ez a tudomanyos kifejezes. Majd rw lektoralja. )


Kókusz írta:
Maci, látom érdekel a gyertya műszaki oldalról. Mások, akiket nem érdekel, ne olvassák el az alábbiakat.

Igenis van tuning/fogyasztás/egyenletes járás vonzata. Nem véletlen, hogy a BMW visszarakta a második gyertyát 2004-től. Az egy gyertya nem jött be annyira. És ha csak egy gyertya van, az sem mindegy hogy milyen. Pl. ha már iridiumos van benne, amiben mindenképpen van ellenállás, akkor jobb lecserélni a gyertyapipát olyanra, amiben meg nincs, vagy csak kicsi, mert a dupla ellenállás már rontja a szikrát. A gyertya felépítése is számít, mennyire árnyékolják le az elektródák a teret maguk körül, ezzel rontva a benzin-levegő keverék begyulladását, illetve elvezetve a hőt a begyulladó keveréktől, így az égés lassabban tud terjedni a nagy hengerben. Az iridiumosnak pl. vékony az elektródja és a testelektródja is le van csapva két oldalról, hogy ez az árnyékoló és hőelvonó hatás kisebb legyen. Vannak gyertyatípusok, amik jobban belógnak a hengerbe (csak vigyázat, nehogy beleütközzön a dugattyú) így szintén gyorsabb és tökéletesebb az égés.
Lehet, hogy mindez már elhangzott akorábbiakban, akkor elnézést.

felijedtél copfos?

az iridium gyergyák útán jön a plazma?
link

robigo írta:
az iridium gyergyák útán jön a plazma?
link

Remélem senki nem dől be ennek a badarságnak...Hülyeség az egész

Vazze... csaqk most szólsz? Nem lehet lemondani a rendelést...

Atti írta:
robigo írta:
az iridium gyergyák útán jön a plazma?
link

Remélem senki nem dől be ennek a badarságnak...Hülyeség az egész

A gyertyát meghajtják nagy feszejjel, aztán vizet cseppentenek rá, ekkor abbamarad a szikrázás, viszont az áram húz keresztül a vizen, és elektrolizálja azt, azaz bontja hidrogénre és oxigénre, amit úgy hívnak, durranógáz, talán emlékeztek még rá középiskolából. Aztán ez a durranógáz elpukkan. Ennyi az egész. Energiát nem nyerünk a folyamatból, mert be kellett vinni az energiát a vízbontáshoz, amit aztán visszakapunk.

riskywhisky írta:

Te RW, ezzel azt akarod mondani, hogy tényleg van plazmaíves gyertya és nemcsak szemfényvesztés az egész?

Holnap lesz időm, rámegyek a témára guglival...riskywhisky írta:

Nem tudom, élőben nem láttam még ilyet, csak a neten. ( bár nem most, valaki már korábban mutatta )
Viszont ha figyelembe vesszük azt az el nem hanyagolható tényt, hogy a keverék begyújtásának van egy pontosan behatárolható optimális pillanata, ami ugye fordulat, és terhelés függvényében mindig más, és más, de elég ha csak egy pillanatra van szikra, és az ma már nagyon nagy hatékonysággal, és biztonsággal begyújtja a keveréket, akkor mi a frásznak ez az egész? Nem fog jobban égni a keverék.
Továbbá a hagyományos gyertyáknál, (ahol munkaütemenként egy szikra képződik) minden egyes szikra leválaszt egy molekulányit az elektródából, ebből adódik egyébként a gyertya elhasználódása, az elektródák elfogyása, ( ha nagyítóval néznénk, mintha homokfóvóval mentünk volna neki ) végső soron az elektródahézag megnövekedése, ami viszont a szekunder áram megnövekedését vonja magával, ami hosszú távon a trafó, vagy a gyújtómodul lassú, de biztos halálához vezet.
Kicsit elkalandoztam. Szóval milyen rövid élettartama volna ennek a gyertyának?

Továbbá szerintem minden gyertya plazmagyertya. Miért is? Mert hogy a plazma nem más, mint ionizált gáz. És mit tesz a gyertya a az elektródái között található levegővel? ionizálja azt. Akkor meg miről beszélünk...

Basszus RW, ha megharagszol rám a következők miatt, akkor... akkor elverem Csigát fahusánggal pl., de hagy kötözködjek! A szikra, vagyis az az elektromos ívkisülés ami a "normál" gyújtógyertyáknál jön létre az nem plazma! A plazma egy ionizált gáz, halmazállapot. Nálunk a fénymásolóknál (mikor még nem a szigetelt fémhengeres töltést használták) akkor ún. koronaszálakat használtak arra, hogy statikusan feltöltsék a fényérzékeny henger felületét. Ezt úgy kell elképzelni, mint ha egy letestelt fém félcső (vályú) középtengelyébe kifeszítesz egy vékony (60um) átmérőjű fémszálat és rákapcsolsz jópár kV feszültséget. Ennek a konstrukciónak a leggyengébb pontja az volt, amikor "áthúzott", azaz egy folyamatos, csöndes, kékes ív keletkezett a szál és a vályú között. No, ez az ív a plazma. Az a különbség az elektromos ívkisülés és a koronakisülés között, hogy utóbbi esetben a feszültség nem éri el az az adott közeg (itt most levegő) átütési szilárdságát meghaladó feszültséget, de meghaladja a gáz ionizációjához szükséges szintet. Ennek nincs hangja és folyamatosan fenntartható kis áram mellett.
Ami miatt egyáltalán kételkedem a plazma gyertya létezésében, az az, hogy a plazma előállításához nagyon pontos távolságokra, feszültségértékekre és nem utolsó sorban a közeg pontos átütési szilárdságának ismeretére lenne szükség, ami ugye a keverék dúsításával/szegényítésével ill. annak összepréselésével folyamatosan változik. Mi előnye lenne ennek a plazmatechnológiának az otto-motoroknál? Átütési feszültség x 4 és biztos a szikra (elektromos ív). Ettől egyszerűbb/olcsóbb megoldás szerintem nincs. Szerintem kamu az egész hirdetés.

Ja, és a robigó által linkelt leírás egy nagy kapa faszság a fizika minden értelmében...

Az általad likelt videón sem plazma, azaz koronakisülés látható, hanem "hagyományos" elekrtomos kisülés.

PACE

...es mennyi Csiga atutesi szilardsaga?

KovRob írta:
Basszus RW, ha megharagszol rám a következők miatt, akkor... akkor elverem Csigát fahusánggal pl., de hagy kötözködjek! A szikra,
.
.
.
Az általad likelt videón sem plazma, azaz koronakisülés látható, hanem "hagyományos" elekrtomos kisülés.

PACE

Jó, hát akkor rosszul tudtam.


KovRob írta:
Basszus RW, ha megharagszol rám a következők miatt, akkor... akkor elverem Csigát fahusánggal pl., de hagy kötözködjek! A szikra, vagyis az az elektromos ívkisülés ami a "normál" gyújtógyertyáknál jön létre az nem plazma! A plazma egy ionizált gáz, halmazállapot. Nálunk a fénymásolóknál (mikor még nem a szigetelt fémhengeres töltést használták) akkor ún. koronaszálakat használtak arra, hogy statikusan feltöltsék a fényérzékeny henger felületét. Ezt úgy kell elképzelni, mint ha egy letestelt fém félcső (vályú) középtengelyébe kifeszítesz egy vékony (60um) átmérőjű fémszálat és rákapcsolsz jópár kV feszültséget. Ennek a konstrukciónak a leggyengébb pontja az volt, amikor "áthúzott", azaz egy folyamatos, csöndes, kékes ív keletkezett a szál és a vályú között. No, ez az ív a plazma. Az a különbség az elektromos ívkisülés és a koronakisülés között, hogy utóbbi esetben a feszültség nem éri el az az adott közeg (itt most levegő) átütési szilárdságát meghaladó feszültséget, de meghaladja a gáz ionizációjához szükséges szintet. Ennek nincs hangja és folyamatosan fenntartható kis áram mellett.
Ami miatt egyáltalán kételkedem a plazma gyertya létezésében, az az, hogy a plazma előállításához nagyon pontos távolságokra, feszültségértékekre és nem utolsó sorban a közeg pontos átütési szilárdságának ismeretére lenne szükség, ami ugye a keverék dúsításával/szegényítésével ill. annak összepréselésével folyamatosan változik. Mi előnye lenne ennek a plazmatechnológiának az otto-motoroknál? Átütési feszültség x 4 és biztos a szikra (elektromos ív). Ettől egyszerűbb/olcsóbb megoldás szerintem nincs. Szerintem kamu az egész hirdetés.

Ja, és a robigó által linkelt leírás egy nagy kapa faszság a fizika minden értelmében...

Az általad likelt videón sem plazma, azaz koronakisülés látható, hanem "hagyományos" elekrtomos kisülés.

PACE

Sziasztok!
A kétgyertyás GS-ből is repülhet a gyertya 20ezer km után?
Tavaly május óta tekertem bele 19ezret és ki tudja mennyi volt benne?
Köszi!

Ártani biztosan nem fog
Azt hiszem egyébként is 20k km a csereperiódus.

Olyannyira esedékes volt a csere,hogy felfűztem őket a küllőre akkora volt már a hézag.Ráadásul sima D8EA volt benne a gyári DR8EB helyett.